Mobile

26 views

Az eszterházai lúdlábsétány kialakulásának története

The Esterházy Castle of Fertöd, as we know it today, is the achievement of the late 18th century. Nevertheless, it has a much longer history. A smaller mansion already stood there in the 17th century, possibly even earlier. This building had been
of 5
All materials on our website are shared by users. If you have any questions about copyright issues, please report us to resolve them. We are always happy to assist you.
Share
Tags
Transcript
  10 Tájépítészeti és Kertmûvészeti |Folyóirat 11 terült el, mind ugyanarra a fôtengely-re fûzve. A belsô díszkert két oldalána haszonkertek helyezkedtek el,kényelmes távolságra a kastély kony-hájától, de határozottan elzárvaa díszkerti részektôl.A 18. század második felére Bécsa Grand Tourok egyik fontos helyszí-névé vált, és az utazók sokszor Eszter-házára is ellátogattak, hogy némimagyarországi élményre tegyenekszert. Eszterháza tehát folyamatosana „kirakatban” szerepelt, méltó fenntar-tása így a tulajdonos megkerülhetetlenkötelessége volt, és ô nagy örömmelvállalta e feladatot. A 18. század során,közel hetven éven keresztül az együt-tesnek mindvégig egyetlen tulajdo-nosa volt, Esterházy ’Fényes’ Miklós,aki apjának második a lévén gróf-nak született, de bátyjának, Pál Antal-nak utód nélküli halála következtében1762-tôl hercegi rangot nyert. Süttört1721-ben, az apja halála utáni birtok-megosztást követôen kapta, és ekkormég kiskorú lévén az építési ügyek-ben anyja döntött helyette.Az özvegy Esterházy hercegné,Maria Octavia Gilleis elsôsorbana még férje, József által elkezdettsüttöri kastély befejezését rendezte el.Eszterházy József a legkisebb a voltPál nádornak (1635-1712), aki elsô-ként szerezte meg a hercegi címetcsaládjában. A cím ekkor még csaka családfôt illette, úágon örökölhe-tési joggal. A nádor halálakor márcsak két a volt életben, a címet örök-lô Mihály, valamint József. A hercegibáty a család hagyományos székhe-lyét, Kismartont foglalta el, a kisebbikú tehát új rezidenciát volt kényte-len építeni, és ehhez a süttöri udvar-ház szolgáltatott alapot. Az építkezésAnton Erhard Martinelli tervei szerintmeg is indult, 2 ám idôközben meghaltMihály, és mivel neki csak lányutó-dai születtek, 1721-ben József örököl-te a hercegi címet. Nem tudjuk, hogy József csillagának hirtelen felemelke-dése befolyásolta-e az építkezés üte-mét, mivel két és fél hónappal késôbbô is meghalt.Két kiskorú ú maradt utána, ésa családi birtokok újbóli felosztásakövette az apjuk és nagybátyjuk közöt-ti viszonyokat. A süttöri kastély befe- jezése tehát újra csak a másodszülöttú érdekében történt, és az építke-zések tovább folytatódtak az 1720-asévekben is. A korábbi udvarházhozaligha tartozott díszkert, a korabeliszokások ismeretében legfeljebb csakegy szerény virágoskert képzelhetôel a fôépület környezetében, de mégvalószínûbb, hogy a dísznövényeka konyhakertben kaptak helyet. Ezta hiányt az új rezidenciánál – és egybena korszellem követelményeinek megfe-lelôen – pótolni kellett.Maria Octavia Gilleis szerencséskézzel kezdett neki a kert kialakítta-tásának. 1728-ban megbízta a bécsiAnton Zinnert, hogy idôsebb, hercegirangú ának Kismartonban, a másod- A ma fertôdiként ismert Esterházy-kastély története sok évszá-zadra nyúlik vissza. Mára 17. században is állt egy udvar-ház ezen a helyen, amelynek eredeteegyelôre nem ismert. Az akkor mégSüttörnek nevezett település mellettEsterházy József 1720-ban építtetettkastélyt a korábbi udvarház felhasz-nálásával (1. kép), és ennek folyama-tos bôvítésével alakult ki az a hatalmaskastély és a hozzá tartozó kert– ésépületegyüttes, amelynek az 1763. és1764. év fordulóján az akkori birto-kos, Esterházy „Fényes” Miklós her-ceg az Eszterháza nevet adta.Eszterháza a magyarországi barokkkertmûvészet legjelentôsebb alkotá-sa, 1 szinte az egyetlen, amely mársaját korában is nemzetközi tekin-télyre tett szert, és amelyet mindmáiga korszak emblematikus fômûvekénttartunk számon. A 18. század kert-építészetének e kiemelkedô példájaa leggazdagabban felszerelt kerttévált tulajdonosa, Esterházy „Fényes”Miklós folyamatos fejlesztései követ-keztében. Nem csak építményei ésszobordíszei tették azzá, hanem aza szerencsés körülmény is, hogy kiala-kításában maradéktalanul megvalósulta francia barokk kertideál. Az együttesszerkezete az egyes kertrészek tökéle-tes hierarchiáját tükrözte: a kastélymellett kamarakertek kaptak helyet,elôtte pedig elôször a belsô díszkert,majd a – fácánoskertnek nevezett –boszkék, végül pedig a vadaskert Az eszterházai lúdlábsétány kialakulásának története  History of the Great Patte d’Oie at the Esterházy Castle of Fertôd  Lektor|Örsi KárolyFatsar Kristóf    1   |   A  s   ü   t   t   ö  r   i   k  a  s   t   é   l  y   k   é  p  e ,   1   7   6   2  e   l   ô   t   t   (  e  g  y   k  o  r  a   f  e  r   t   ô   d   i   k  a  s   t   é   l  y   b  a  n ,   f  e   l   t  e   h  e   t   ô  e  n  m  e  g  s  e  m  m   i  s   ü   l   t   )   2   |   S  e  m  a   t   i   k  u  s   k  e  r   t  a   l  a  p  r  a   j  z    C   l  a  u   d  e   M  o   l   l  e   t   :   T   h   é   â   t  r  e   d  e  s  p   l  a  n  s  e   t   j  a  r   d   i  n  a  g  e  s   (   P  a  r   i  s   1   6   5   2   )  c   í  m   û   t  r  a   k   t   á   t  u  s   á   b   ó   l 1 |2 |  12 Tájépítészeti és Kertmûvészeti |Folyóirat 13 szülött Miklós grófnak pedig Süttörönhozzon létre kertet. Zinner volt a legje-lentôsebb kerttervezô, aki a 18. századelsô felében megfordult Magyarorszá-gon. Korábban Savoyai Jenô hercegbécsi palotájának, az Alsó-Belvede-rének kertjén dolgozott a Le Notre-tanítvány Dominique Girard mellett, 3  az 1725 utáni években pedigSchloßhofban, Savoyai Jenô másikkastélyának kertjénél tevékenykedett. 4  Neve a hazai barokk kertmûvészetfômûvei közül többel is kapcsolatbahozható. Elsô ismert magyarországialkotása uralkodói megbízásra készült.A Harrach gróf által zálogban bírt félto-ronyi birtokot 1724-ben, a gróf általfelépített kastéllyal együtt III. Károlyvisszaváltotta, és még ugyanebben azévben Zinnert bízta meg a kastélykertkialakításával. 5 Zinner a féltoronyi kertbefejezése utáni évben kezdett hozzáa két Esterházy-ú kertjeinek megter-vezéséhez, és újabb megbízásaitéppen a féltoronyi sikernek, valamintaz ottani eredményeit nagyra érté-kelô Starhemberg gróf ajánlásánakköszönhette. 6 Zinner ekkor, 1728-ban két kertter-vet készített, az egyiket Kismartonhoz,a másikat Süttörhöz. 7 E kerttervek nemmaradtak fenn, és kimondhatjuk, hogyaz összes Esterházy-levéltár tervanya-gának ismeretében egyre kisebb esélymutatkozik elôkerülésükre. Zinneralkotásainak kritikai megítélését az isnehezíti, hogy olyan felvételi rajz semmaradt fenn, amely a két kert bárme-lyikét közvetlenül az ô beavatkozásaiután ábrázolná. Az ismert 18. száza-di alaprajzok és ábrázolások ugyan-is jóval Zinner munkáinak befejezéseután készültek. Alkotásainak eredetiszerkezete ennek ellenére rekonstruál-ható a késôbbi képi források alapján,az alábbiakban erre Süttör vonatkozá-sában teszek kísérletet.Mindenekelôtt meg kell azonbanvallanom, hogy nem igazán ismert,mennyiben közvetítik Zinner erede-ti elképzeléseit az 1760 körül keletke-zett legkorábbi képi és tervi források.Lehetséges, hogy az idôközben elteltnéhány évtized alatt jelentôs módo-sítások történtek. Esterházy Miklósanyagi erôi azonban meglehetôsenkorlátozottak voltak ahhoz, hogya Zinner-féle, minden bizonnyal remekkert átalakításán fáradozzon. Bátyjaamúgy is rossz szemmel nézte Miklósköltekezéseit, és adósságainak rende-zését is csak azzal a kikötéssel vállal-ta 1750-ben, hogy öccse ígéretet teszaz építkezések beszüntetésére, amitMiklós meg is tett. 8 Az ezt megelôzô években tehátMiklós gróf nem a díszkerttel, hanemelsôsorban az eszterházai boszkék ésa vadaskert kiépítésével foglalkozott,amelynek alapját a kastélytól délreelterülô erdô, a Lés adta. Nagykorúsá-gának elérése, 1738 után folyamatosanlépéseket tett annak érdekében, hogya Lés kizárólagos birtokosává váljon,megszerezve a korábban közös haszná-latú erdô feletti jogokat a szomszédosföldbirtokosoktól. A jogok kizáróla-gos gyakorlásának nyomatékaként az1740-es évek elején a fácánosnak neve-zett területet létesítette a Lésen belül. 9  Ennek pontos kiterjedését nem ismer- jük, de feltehetôen ekkor még csaka belsô díszkerthez közelebb esôboszkék területét foglalta magába,a név késôbb ugyanis a boszkék fallalkörülvett területét jelentette. A fácánoslétesítése feltehetôen egyet jelentett azelsô boszkék elkészülésével, vagyis újnyiladékok kialakításával.    3   |   G   i  r  o   l  a  m  o   l  e   B  o  n   (   ?   )  :   A  s   ü   t   t   ö  r   i   E  s   t  e  r   h   á  z  y  -   k  a  s   t   é   l  y   á   t   é  p   í   t   é  s   é  n  e   k  m  a   d   á  r   t   á  v   l  a   t   i  v  e  z   é  r   t  e  r  v  e ,   1   7   6   2   k   ö  r   ü   l   (   M  a  g  y  a  r   O  r  s  z   á  g  o  s   L  e  v   é   l   t   á  r   T   2   N  o .   1   5   6   0 .   )   4   |   A  z  e  s  z   t  e  r   h   á  z  a   i  p  a  r   t  e  r  a   l  a   k   j   á  v  a   l  a  z  o  n  o  s  p  a  r   t  e  r   f  o  r  m   á   t   b  e  m  u   t  a   t   ó  r  a   j  z   B  a   t   t  y   L  a  n  g   l  e  y  :   N  e  w   P  r   i  n  c   i  p   l  e  s  o   f   G  a  r   d  e  n   i  n  g   (   L  o  n   d  o  n   1   7   2   8   )  c   í  m   û   t  r  a   k   t   á   t  u  s   á   b   ó   l   5   |   A  s   ü   t   t   ö  r   i   k  a  s   t   é   l  y   é  s  a   L   é  s  a   l  a  p  r  a   j  z  a ,   1   7   6   2  e   l   ô   t   t   (   M  a  g  y  a  r   O  r  s  z   á  g  o  s   L  e  v   é   l   t   á  r   S   1   6   N  o .   9   2 .   ) 3 |4 |5 >  14 Tájépítészeti és Kertmûvészeti |Folyóirat 15 Eszterháza kertjeinek fejlôdéstörté-netében a legfontosabb kérdés, hogyvajon az egész együttes szerkezetétalapvetôen meghatározó lúdlábsétány,vagyis a kastély kerti homlokzatánakfôpontjára futó és ott egymást metszôhárom tengely mikor készült. A továb-biakban azt próbálom igazolni, hogycsak a Zinner-féle kert elkészüléseután, és azt voltaképpen tönkretévealkották meg ezt a hatásos elemet akastély szerepének kihangsúlyozására.Elsô lépésként Zinner kertjé-nek rekonstrukcióját kell elvégezni.Hogyan lehetséges ez, ha csak késôb-bi alaprajzok és ábrázolások marad-tak ránk? Úgy, hogy Zinner alkotásasokáig fennmaradt, mint a késôbbikert alapja, és ezt egy árulkodó motí-vum egyértelmûen elárulja számunkra.Zinner kertje ugyanis egy barokk alap-sémára épül, ahol a kert téglány alap-rajzú, de a fôtengely végében a kertközéprésze ívesen kiöblösödik (2. kép).Ez a szerkezet számos barokk kertbenelôfordul, elegendô, ha a magyarorszá-giak közül csak a pozsonyi királyi várkertjének jól ismert példáját említem,amelyet ráadásul feltehetôen szinténZinner tervezett. 10 A legkorábbi képi forrásokon(1. és 3. kép) ez az elem jól meggyel-hetô. Ilyen motívum alapvetôen nemszerepel egy kert belsejében, tehátlétre jötte csak úgy képzelhetô el, hogya mögötte kialakított kertrészekkésôbb készültek. Habár a nyugat-európai gyakorlatban bôven van példaarra, hogy az íves kiöblösödés utánmég díszkerti részek következnek,ez utóbbiak mindig boszkék, teháta kert síkszerû parter-területét magasnövényfallal lezáró elemek. A magyar-országi barokk kertekben a fôtengelyvégébe helyezett íves elem azonbanmindig lezáró motívum. Süttörön isez volt a helyzet, hiszen a legkorábbiábrázoláson (1. kép) a kert új határai-ra állított hátsó kertfal tisztán látható,boszké nem takarja el.A kert megtoldására pedig azértvolt szükség, mert az idôközben létesí-tett lúdlábsétány oldalsó, ferde vonalaia korábbi kert sarokpontjaira érkeztek,és ez rendkívül elônytelen megoldás-ként jelentkezett. Ezért aztán a kertetkibôvítették úgy, hogy a kert hátulsóhatároló vonalát messzebb helyeztékel, következésképpen ezt a területetoldalról a ferde sétányok zárták le.Az így keletkezett trapéz alaprajzú tol-dás nem ismeretlen a kertmûvészetben(4. kép), bár kétségkívül ritka megol-dásnak számít.A „Fényes” Miklós hercegség-re emelkedésekor (1762), a süttörikastély jóval nagyvonalúbb kiépíté-séhez készült madártávlati vezérter-ven jól látható (3. kép), hogy a ferdesétányok erôszakosan kettévágnakegy osztott partert, amelynek korábbiegységét rendkívül romboló módontörik ketté. Az ábrázolás készítôjeszinte beletörölte a Zinner-féle kertrajzába a ferde sétányok pásztáit.A toldás mögötti területen a kert többirészének szerkezetéhez nem illesz-kedô elemeket helyezett el a tervezô.Szemmel láthatóan nem tudott mitkezdeni az újonnan szerzett terüle-tekkel, amelyek középrészeit az egyikhosszanti sétány folytatásában egy zártboszkéval töltötte ki, a mellette fekvôhulladékterületeket pedig meglehetô-sen esetlegesen elrendezett sétányok-kal tovább osztotta. Az is árulkodik,hogy a fôsétányt hosszában háromrészre osztó szabad szegély csaka félkör alakú lezárásig húzódik, és nemér el a kertet lezáró díszes kapuig.A fôtengely sétánya természetesenmár készen volt Zinner süttöri tényke-désének idejében, sôt talán az eszter-házai táji együttes egyik legkorábbimesterséges elemének tekinthetjük.Vonala ugyanis a fertôszentmikló-si templomtoronyra vezet, és enneka látványkapcsolatnak a kialakítá-sa meg kellett elôzze a kastély, sôtaz udvarház építését is. FeltehetôenZinner fellépéséig a lúdláb két oldal-só sétányának kivételével mindegyiknyiladék létezett már, ezek ugyanisnem viszonyulnak egymáshoz szigorúszabályok szerint, párhuzamosságokvagy merôlegességek alig mutathatóakki (5. kép). Erre pedig egy barokk ter-vezô mindenképpen törekedett volna,minthogy ezek a szabálytalanságoka késôbbi boszkék kialakításakornehézségeket is támasztottak, és kevés-bé elegáns megoldásokhoz vezettek.Nem véletlen, hogy a „Fényes” Miklóshercegségének idôszakában keletke-zett alaprajzok a Lés nyiladékait szabá-lyosnak tüntetik fel, párhuzamosnakvagy merôlegesnek a fôtengellyel.A Lés szabálytalan nyiladékainak ere-deti szerepe – Môcsényi Mihálynakelméletének igazat adva – a lôfegyve-res vadászattal függhetett össze.Zinner kertjét tehát a következô-képpen rekonstruálhatjuk. A kastélydéli homlokzata elé szabályos téglányalaprajzú kertet tervezett, amely-nek kastélyhoz közelebb esô részénnégytáblás hímzéses parter, mögöttepedig több gyepmotívummal ötvözötthímzéses parter terült el. Ez utóbbia chantillyi kert narancsháza mellettiparter gazdagabb, bár kevésbé hatá-sos változata. A kert oldalsó részeibenosztott parterek feküdtek. A középrész– a táblák négyzetes formája ésa kiültetés módja miatt – mutat némihasonlóságot a 17. század végénekholland kertjeivel, és talán a virágososztott parterek is a felfokozott virág-szeretet jegyében kerültek a kertbe.Zinner alapvetôen négyzetes rendszer-ben gondolkodott, lúdláb nem szere-pelt az elképzelései között. Kertjealapvetôen a holland klasszicizmuskésô-reneszánsz formavilágát elegyítia franciás részletképzéssel, így legin-kább a franko-holland stílus magyar-országi példáját láthatjuk benne.(A kastély két oldalán létesített kama-rakertek két-két partertáblából álltak,amelyek közül a nagy parterhez köze-lebb esô egy szegélyágyás-szalagok-ból kialakított virágos parter volt.A hosszanti irányú tábla viszontkimondottan progresszív, Magyaror-szágon ritka alkotás volt, amely legin-kább régence stílusúként jellemezhetôtáblafelosztást mutatott, és felte-hetôen ugyancsak Zinner mûve lehe-tett. A kamarakertek mindenesetrenem játszottak szerepet az egész együt-tes szerkezetének további fejlôdéstör-ténetében, ezért a késôbbiekben nemfoglalkozom velük.)Még két további elem is korábbankeletkezett, mint a ferde sétányok.A Lésnek a díszkerthez legközelebbesô két részlete, a fôtengely két olda-    6   |   E  s  z   t  e  r   h   á  z  a  m  e   t  s  z  e   t  e  s  a   l  a  p  r  a   j  z  a  a   B  e  s  c   h  r  e   i   b  u  n  g   d  e  s   H  o  c   h   f   ü  r  s   t   l   i  c   h  e  n   S  c   h   l  o  s  s  e  s   E  s   t  e  r   h   á   ß   i  m    K   ö  n   i  g  r  e   i  c   h  e   U  n  g  e  r  n   (   P  r  e  s  s   b  u  r  g   1   7   8   4   )   i  s  m  e  r   t  e   t   ô   k   i  a   d  v   á  n  y   b   ó   l   7   |   E  s  z   t  e  r   h   á  z  a   ú  n .  v   ö  r   ö  s  e  s   b  a  r  n  a  a   l  a  p  r  a   j  z   á  n  a   k  r   é  s  z   l  e   t  e ,   1   6   6   8  -   1   7   7   2   k   ö  z   ö   t   t   (   F  e  r   t   ô   d ,   K  a  s   t   é   l  y  m   ú  z  e  u  m   ) 6 |7 |  16 Tájépítészeti és Kertmûvészeti |Folyóirat 17 lán elhelyezkedô boszkék szerkezetemegelôzte a ferde sétányok kialakí-tását. Ezek a csillagsétánnyal feltártegységek eredetileg nagyobbak voltak,és a Zinner-féle kert vonaláig, illetvea fôtengelyig értek. Amikor a ferdesétányok vonalát kijelölték, ügyeltekarra, hogy azok ne tegyék tönkre ezta két egységet, és elkerüljék középpont- jukat, de az így lecsökkent területûboszkéknak csak az átlós sétány külsôoldalán húzódó sétányaikat tartottákmeg. Késôbb, az 1760-as évek köze-pén a boszkék középpontjába egy-egykis profán templomot helyeztek el,egyiküket a Napnak, a másikat Dianá-nak szentelve.A boszkék csillagsétányának eredeti,a fôtengelyig nyúló szerkezete láthatóa késôbbi alaprajzokon. Az Eszterhá-za „hivatalos” ismertetésének számítóBeschreibung 11 metszetén jól látszika fôtengely irányába haladó átlóssétány, amely azonban nem torkol-lik egyik nagyobb útvonalba sem.Végpont nélkül vezetett sétány elkép-zelhetetlen a barokk kertmûvészetben,különösen egy ilyen színvonalú alko-tásnál, ezért nyilvánvaló, hogy a koráb-bi boszké vonalát láthatjuk itt viszont.A sok tekintetben idealizált metszetesábrázolást megerôsíti egy 1866-bankészült erdôtérkép is, 12 amelyen újrafeltûnik ez a nyiladékszakasz, tehátegykori létezéséhez nem férhet kétség.(A 19. századi alaprajzok teljesen hite-lesek, kendôzetlenül mutatják a Lésszabálytalan szerkezetét, hiszen nemreprezentációs céllal készültek, hanemaz erdômûvelés dokumentumaiként.)Másik korábbi állításomat, misze-rint a csillagsétánnyal feltárt boszkéka Zinner-féle kert hátsó kerítéséigértek, alátámasztja egy 1770 körülkészült alaprajz (7. kép), amelyena díszkert felé esô kerítés melletti sávhulladékterületként jelenik meg, amitaz erdô többi részétôl eltérô rajzolat iselárul. 13 A sávnak a ferde sétány feléesô részén egy bizonytalanul induló,megszakadó vonal jelzi, hogy itt mégnincs kigondolva e kertrészlet elrende-zése. Maga a kerítés a Zinner-féle kertvégének vonalában húzódik, a kép jobb alsó sarkában látható is a korábbikert köríves lezárása. Az is meggyel-hetô, hogy a boszké csillagsétányá-nak a lúdláb ferde sétányán belül esôszakasza érintkezik ugyan egy jelentôstengellyel, de egy kettôs vonallal el vanzárva attól. Ez az egyetlen ilyen sétány-csatlakozás az alaprajzon.Felmerül a kérdés, hogy a két,csillagsétánnyal feltárt boszkét vajonmég Zinner alakította-e ki. Erre nemadható egyértelmû válasz, a magamrészérôl mindenesetre azt gyanítom,hogy kialakításuk idôpontjára inkábbaz 1740-es évek elején említett fácá-noskert-létesítés utal. (A fácánoskertboszkékká történô átalakítása nemegyedi megoldás, ez történt Csákvá-ron és Cseklészen is, továbbá a fácá-nosok és a boszkék közötti határvonalamúgy is meglehetôsen elmosódottvolt ebben a korban.) Az mindeneset-re biztos, hogy igazodnak a Zinner-féle kerthez, tehát nem készülhettekelôbb, viszont létük megelôzte a ferdesétányokét.A kert félkör alakú lezárása átmene-tileg megszûnt, miután Zinner kertjétkibôvítették, de késôbb a középrész-ben egy újabb, nagyobb sugarú fél-kört vágtak a boszkék területébe, ezalkotta a parterek megnagyobbodottterületének újabb lezárását. A kertszerkezetét érintô következô jelentôsbeavatkozás az volt, amikor a partertátalakították. Az 1770-es évek köze-pén már nem volt tovább tartható aza szerencsétlen állapot, hogy a lúdlábferde sétányai megakadtak a kastélyelôtti parter sarkaiban. Az átalakításnyomán háromszög alaprajzú táblák-kal és a közöttük elhelyezett virágko-sarakkal fedték le a parter területét(8. kép). A virágos szegéllyel körül-vett gyepes parterek a kései barokkkertmûvészet jellegzetességei, amelymind több szerepet juttatott a gyep-felületeknek. A hangsúlyosan szerep-lô virágkiültetés mindig is jellemzôvolt Eszterházára, és ezt a továbbiak-ban a rokokó kert jellegzetes elemei,a virágkosarak biztosították. A kiül-tetési séma egyszerûsödését a gazdagszobordísz ellensúlyozta. Narancsfák,szobrok és vázák álltak a parter min-den táblájának sarkában. Az utolsó jelentôs változás a parterek területéna kertrész félkör alakú lezárásánakkaszkádokkal történô hangsúlyozásavolt az 1780-as évek elején.Zinner mûve végérvényesen eltûnt,hogy helyet adjon egy újabb, a késôb-bi divatnak és tulajdonosa megnöve-kedett anyagi lehetôségeinek jobbanmegfelelô kertnek. A herceg 1790-benbekövetkezett halálával az együt-tes pusztulásnak indult, mert utódaiinkább Kismartonban tartózkodtak.A parter területén volt ugyan egy nemtúl jelentôs tájképi átalakítás, ez azon-ban nem bolygatta meg jelentôsena kert elrendezését. A 20. század ele- jén újra fényesebb korszak következettbe Eszterháza történetében, de a válto-zások többnyire tekintettel voltaka kialakult szerkezetre. Az együttesmég alapvetôen ma is barokk szer-kezetét ôrzi, amelynek talán legha-tásosabb elemei a lúdlábsétánylátványtengelyei. Jegyzet 1 Az Eszterházára vonatkozó iroda-lom olyan bôséges, hogy ehelyütt csaka kert történetéhez készült két leg-újabb átogó ismertetésre hivatkozom,amelyek Eszterháza építéstörténeté-nek tisztázásában, illetve a orrásokdatálásában a legalaposabb követ-keztetéseket tették: Môcsényi Mihály:Eszterháza ehéren-eketén. S. l. s. a.[Budapest 1998.]; Galavics Géza: Esz-terháza 18. századi ábrázolásai – akép mint mûvészettörténeti orrás. ArsHungarica XXVIII. (2000) 1., 37-71. Esz-terháza rövid, nagyobbrészt még mais érvényesnek tekinthetô kerttörténe-ti leírása, amely a 18. századi orrásoktöbbségét ismerte és elhasználta: ÖrsiKároly: Fertôd, kastélypark. Budapest1982. [Tájak, korok, múzeumok kis-könyvtára 109.]2 Martinelli süttöri szerepérôl ld. FatsarKristó: Anton Erhard Martinelli 1720.évi tevékenysége Süttörön. Ars Hunga-rica XXVIII. (2000) 1., 191-196.3 Thieme, Ulrich – Becker, Felix: Allge-meines Lexikon der bildenden Künst-ler von der Antike bis zur Gegenwart.XXXVI. Bd. Leipzig 1947. 526. szerintkeresztneve Bartholomäus volt, 1765-71 között az alsó-ausztriai Frischauplébániatemplomát, 1774-ben a brüsz-szeli Parcot építette volna, 1783-banpedig tagja a Soc. Centr. d’Architecturede Belgique-nek. A majdhogynema teljes 18. századot átogó életútvalószínûtlen, bizonyosan legalább kétkülönbözô mûvészrôl van szó. Mégnagyobb kertészdinasztia létére utalUlrike Seeger (Stadtpalais und Belve-dere des Prinzen Eugen. Entsehung,Gestalt, Funktion und Bedeutung.Wien – Köln – Weimar 2004. 248 és258.), mivel Anton Zinner fvérekéntemlíti a császári Favorite kastély dísz-kertészét, Johann Heinrich Zinnert.Utóbbinak fa, Johann Anton Zinnera bécsi Schwarzenberg-palota kertészevolt, és egyben szobrász is. Az Ester-házy Pál Antal herceg állandó szolgá-latában 1744-tôl 1755-ig kimutathatóFranz Zinner valószínûleg a kertépítész/ kertmérnök dinasztia egy másik tagjáttakarja (vö. Koppány Tibor: Franz Zin-ner, az Esterházy hercegek kertépítômérnöke. Mûvészettörténeti ÉrtesítôXLV:3-4., 283-288.).4 Bibersteiner, Anna H.: Prinz EugenSchlösser im Marcheld. Schloßho –Niederweiden. Schloßho 1989. 16.5 Koppány i. m., 283.6 Môcsényi i. m., a36. és a37. jegyzet.7 Pál Antalnak, a hercegnek különösentetszett a számára készített tervrajz.Vö. Môcsényi i.m ., a37. jegyzet.8 Môcsényi i. m., a54-a58. jegyzet.9 Fatsar Kristó: A Lés. A ertôdi Ester-házy-kastély mulatóerdejének törté-nete és helyreállításának lehetôségei.Kézirat, Mûemlékek Állami Gondnok-sága, Budapest 2005.10 Jana Šulcová: ’Die Barockresidenz’in: Andrej Fiala – Jana Šulcová – PeterKrútky: Die Bratislavaer Burg. Bratis-lava 1995, 94–118. 98. Részletesen ld.Fatsar Kristó: Albert herceg reziden-ciája. A pozsonyi királyi vár és kert- jei a 18. század második elében.Mûvészettörténeti Értesítô L. (2001) 1-2., 125-132.11 Beschreibung des HochürstlichenSchlosses Esterháß im KönigreicheUngern. Pressburg 1784.12 Magyar Országos Levéltár S16 No.98.13 Ezt a különbséget a legárulkodób-ban a Grassalkovich-levéltárban egy-kor ôrzött, mára elpusztult, 1763.körül készült boszkéalaprajz mutatjabe (Zádor Anna: A Grassalkovich-levél-tár kerttervei. Magyar Mûvészet VII.(1931) 9-10., 581-598. I. kép és 588-590. oldal.). SummaryThe Esterházy Castle of Fertôd, aswe know it today, is the achievementof the late 18 th century. Nevertheless,it has a much longer history. A smal-ler mansion already stood there inthe 17 th century, possibly even earlier.This building had been transformedto a smaller castle in 1720 that formsthe core of the present one. Between1728 and 1731 the rst ornamentalgarden was created by the Viennese‘garden engineer’, as he called him-self, Anton Zinner. His designs didnot survive nor can one nd any traceof his work on the ground due to thefundamental alterations of the gardenin later periods. However, his srcinalidea can be deducted analysing laterplans and images of the garden. Hissrcinal garden was square-shapedwith a semicircular projection at thefar end of the main axis. The theoreti-cal reconstruction of Zinner’s gardenpermits us to date the side alleys of thegoosefoot (patte d’oie) that is a funda-mental issue in the understanding of the development of the whole site.The conclusion is that the side alleyswere created later, partly destroyingZinner’s garden layout.    8   |   B  a  r   t  o   l  o  m  e  o   G  a  e   t  a  n  o   P  e  s  c   i  :   E  s  z   t  e  r   h   á  z  a  a   k  e  r   t   f  e   l   ô   l ,   1   7   8   0   (   F  e  r   t   ô   d ,   K  a  s   t   é   l  y  m   ú  z  e  u  m   ) 8 |   Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar  H-1118 Budapest, Villányi út 35–43.Telefon/fax: 482-6362 Email: kinga.szilagyi@uni-corvinus.hu     T    á    j     é   p    í   t    é   s   z   e   t    i    é   s    K   e   r   t   m    û   v    é   s   z   e   t    i    |    F   o    l   y    ó    i   r   a   t    3    s   z    á   m     |    2   0   0    6 3
Advertisement
Related Documents
View more
Related Search
We Need Your Support
Thank you for visiting our website and your interest in our free products and services. We are nonprofit website to share and download documents. To the running of this website, we need your help to support us.

Thanks to everyone for your continued support.

No, Thanks